2. fejezet

Szombat

Ma Jack felvette a macskás papucsát és kiment a konyhába. Amikor bekapcsolta a kávéfőzőt megszólalt a telefon. Jack először nem akarta felvenni, de megnézte, hogy ki az. A főnöke volt, akit úgy hívtak, hogy Potter, vagyis Miss Potter. Potter azt mondta, hogy sürgősen be kell mennie a munkahelyére. Jack azt válaszolta, hogy 10 órára bemegy. Jack azt gondolta, hogy a mai nap is olyan szörnyű lesz mint az ezelőtti héten.  El is felejtette, hogy ma van a születésnapja. 10- kor ott állt a főnöke irodája előtt. A főnök csak későn vette észre. Jack amikor belépett  Potter irodájába mindenki olyan furcsán érezte magát. Potter viselkedett a legfurábban. Hirtelen mindenki elővett valamilyen ajándékot és odaadta Jacknek. Jacknek majdnem szívrohama lett, de aztán amikor kibontotta az ajándékokat nem örült valami nagyon. Sam egy ajtó díszt adott, Katrine egy pulóvert vett, igaz, hogy nem is volt tél. Jack úgy mutatta mintha örülne neki, de nem örült. Mikor hazament Sam csomagjából egy kis boriték volt. Jack kivette a levelet. Az állt benne, hogy holnap találkozzanak a New Yorki parkban. Jack elhívta a barátait.          

1. fejezet

Egy márciusi reggel Jack Crane, kémikus,  anyagok specialistája, kiballagott a postaládájához, és kivett egy levelet. Arrébb tette barna, szemébe lógó fürtjeit, majd kibontotta a levelet. A levélben az állt, hogy New Yorkban, valami rózsaszínű nyálka volt. Jack pont azzal a furcsa anyaggal dolgozott. Összecsomagolt és kiment az utcára. Ott fogadott egy taxit. Egyenest New Yorkba utazott. Három órakor ott állt a különös Múzeum előtt. Megjelent egy öltönyös ember, aki egy bőr aktatáskát tartott a kezében. A neve George volt. Először megmutatta az anyagot, egyből tudtam, hogy a rózsaszínű trutyiról van szó. Georgeval elmentük a két utcányira lévő kávézóhoz. Jack gyorsan besietett az irodájába. Az irodában lévő várótaremben egy alacsony szőke hajú nő ült. A neve Miss Davis volt. Azt kérdezte, hogy maga Jack Crane? Igen én vagyok, miért? Azért, mert Londonban is van ilyen rózsaszínű trutyi. Azonnal felvettem a piros bőrkabátomat és indultunk. Miss Davisnak szerencsére volt autója. Beszálltunk, majd indultunk. Két óra múlva ott voltunk Londonban. Most egy lakóházon lehetett látni a trutyit. Jack felhívta a barátait és azonnal odamentek a legközelebbi rendőrhöz. Elmondtuk, hogy mi szellemirtok vagyunk. A rendőr először nem hitte el, hogy mi komolyan beszélünk, de aztán fogott egy mikrofont és azt kiabálta, hogy álljanak félre. Jack és barátai előre futottak és felmérték a helyzetet. Amikor vettünk anyagot a trutyiból, kiderült, hogy az csak puding. Mindenki meg nyugodott és vissza ment a házába. Jack és csapata is visszament New Yorkba. Jack amikor hazaért, bekapcsolta a tévét, magát látta benne.

Április

Másnap reggel bement az irodájába. Amikor beért a titkárnő azt mondta ,hogy ma reggel nyolckor bejött egy férfi és azt mondta, hogy pénteken a vidámparkban találkozzanak. Jack először azt mondta, hogy nem, de aztán igent mondott. Péntek volt. Beült az autóba és elment a vidámparkba. A fickó már reggel óta ott állt. A fickó azt akarta, hogy neki dolgozzon egymillió euróért. Jack nemet mondott.

Üdvözöllek!

Köszöntelek a blogomon!

Christopher Collins vagyok. Ez egy fantasy könyv, de nem lőnék le minden poént, hogy a könyvnek is maradjon. :)

Jó olvasást kívánok!